Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium
Projekt címe
Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium
Támogató program
Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)
Felhívás kódja
RRF-2.3.1-21-2022-00014
A projekt kezdő dátuma
2022.03.01.
Időtartam
2022.03.01 – 2026.02.28.
A projekthez megítélt támogatási összeg
3.571.000.000 Ft
A Miskolci Egyetem részére megítélt támogatási összeg
300.000.000 Ft
Konzorciumvezető
Pannon Egyetem
További konzorciumi partnerek
Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Miskolci Egyetem, Országos Meteorológiai Szolgálat, Ökológiai Kutatóközpont, Semmelweis Egyetem
Az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium a Pannon Egyetem vezetésével hazai egyetemek, kutatóhelyek és az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai együttműködésével, multidiszciplináris szemléletben, egységes szakmai irányítás mellett valósul meg. A Nemzeti Laboratórium az éghajlatváltozás jellemzőinek vizsgálata és az éghajlatváltozás elemeinek az emberi egészségre, természeti, gazdasági rendszerekre és a társadalomra gyakorolt hatásainak tanulmányozása mellett a technológiai, gazdasági és társadalmi adaptáció területén is végez kutatás-fejlesztési tevékenységet.
Ipari folyamatok CO2 kibocsátásának csökkentése
A globális CO2 kibocsátás csökkentés kulcsa a fosszilis tüzelőanyagok égetése során létrejövő CO2 megkötése, illetve tárolása. Rövid idő alatt teljes iparágakat kell új technológiára átállítani. A projekt keretében iparvállalatok számára fontos CO2 kibocsátást csökkentő technológiák kutatásra koncentrálunk. A kutatásaink által érinett területek: a szén- és gáz-tüzelésű erőművek, építőanyagok és építési technológiák CO2 lábnyomának csökkentése. A katalitikus és elgázosítási folyamatokban olyan technológiákat vizsgálunk és fejlesztünk, amelyek alkalmasak a szénvagyonból másodlagos alapanyag gyártásra a vegyipar számára.
Környezeti szenzoralapú monitoringhálózat fejlesztése
Célunk olyan low-cost szenzorhálózatok kiépítése (kijelölt mintaterületeken), melynek adatai egyaránt hozzájárulnak a gazdálkodás alkalmazkodóképességének javításához (precíziós talajművelés, öntözés, vízgazdálkodási irányelvek talajszempontú szakmai megalapozása). Ezek mellett a települési környezet a másik célterület, ahol a lakosságot közvetlenül érintő veszélyek (légszennyezettség, hőszigetek, villámárvizek) hatásainak enyhítéséhez, keletkező károk mértékének csökkentéséhez járul hozzá a támogató adatokat szolgáltató szenzorhálózat.