dokumentumok_03
Elnyert hazai és nemzetközi pályázatok

HUSK/2302/1.2/063

Környezeti hatás- és kockázatkezelés kidolgozása a Sajó folyó vízgyűjtő területének bányászati tevékenységére összpontosítva

HUSK/2302/1.2/063 – Környezeti hatás- és kockázatkezelés kidolgozása a Sajó folyó vízgyűjtő területének bányászati tevékenységére összpontosítva

Általános adatok

Projekt címe

Környezeti hatás- és kockázatkezelés kidolgozása a Sajó folyó vízgyűjtő területének bányászati tevékenységére összpontosítva

Támogató program

Interreg Magyarország-Szlovákia Program

Felhívás kódja

HUSK-2302

Támogatási szerződés száma

HUSK/2302/1.2/063

A projekt kezdő dátuma

2024.05.01.

Időtartam

24 hónap

Fenntartási időszak vége

2030.04.30.

A projekthez megítélt támogatási összeg

1 150 447,39 €

A Miskolci Egyetem részére megítélt EU támogatási összeg

551 520 €

A Miskolci Egyetem részére megítélt hazai támogatási összeg

137 880 €

Konzorciumvezető

Kassai Műszaki Egyetem

További konzorciumi partnerek

Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Rövid projekt összefoglaló

A magyar-szlovák határterületen a Sajó-völgy történelmi bányavidékként jellemezhető, egészen az 1800-as évektől működtek a területen ércbányák, kohók, illetve a magyar oldalon szénbányák. Az intenzív bányászat időszakban a Sajó Európa egyik legszennyezettebb vízfolyása volt. Az 1990-es évektől fokozatosan megszüntették a bányászati tevékenységet, amely intézkedés eredményeképpen a folyó vízminősége javult. A vizsgált területeken az érc-és szénbányák bezárása nem minden esetben történt szakszerűen, a bányák drénrendszeréből távozó víz elhelyezésére és kezelésére, továbbá a meddőhányók elhelyezésére és/vagy rekultiválására nem fordítottak minden esetben kellő figyelmet. Ennek eredményeként következhetett be az ökológiai rombolást okozó bányászati katasztrófa 2022 februárjában. A Sajó mentén található alsósajói egykori felhagyott vasércbányából kifolyó kezeletlen bányavíz környezeti/ökológiai katasztrófát okozott, a nehézfémeket tartalmazó bányavíz mennyiségét átmenetileg lecsökkentették, de megszüntetni nem tudták a kibocsájtást.

2022-ben a Sajó élővilága a szennyezés forrásától számított közel húsz kilométeres szakaszon teljesen kipusztult. A szlovák bányamentő szolgálat a bányatárókban a veszély csökkentésére a munkálatokat megkezdte, céljuk a szennyezett bányavíz kezelése és ülepítőre vezetése. A hasonló, váratlan bányászati katasztrófák megelőzésére és a bányák veszélyeztető potenciáljának feltárására a Sajó-völgy teljes hosszában a Miskolci Egyetem Műszaki Föld-és Környezettudományi Kara a szlovák Kassai Műszaki Egyetemmel (TUKE), és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósággal együttműködve, uniós forrásra pályázott a Interreg Magyarország–Szlovákia Program keretében.

A 2024-ben támogatást nyert projekt címe: A Sajó vízgyűjtőterületén folytatott bányászati tevékenység környezeti hatásvizsgálatának és kockázatértékelésének kidolgozása (Development of an Environmental Impact and Risk Assessment focusing on the mining activities on the catchment of Sajó/Slaná river basin), #enviras, regisztrációs szám: HUSK/2302/1.2/063). A projekt vezető partnere a Kassai Műszaki Egyetem, a kutatási tevékenységet a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kara koordinálja.

A projekt közvetlen célja a Sajó vízgyűjtő területén feltérképezni és feltárni a Sajó jelenlegi állapotát és a felhagyott bányák és meddőhányók potenciális szennyező hatását. A projekt fő eredménye egy környezetvédelmi és kockázatértékelési tanulmány, amely összefoglalja a projekt keretében elvégzett, egymásra épülő mérések és vizsgálatok (geofizikai felmérés, felszín alatti és felszíni vizek egyéves monitoringja, hidrodinamikai és geotechnikai modellezés és egyéb vizsgálatok) eredményeit, azonosítja a kockázatokat, azok nagyságát és valószínűségét. A tanulmány intézkedési javaslatokat tesz a kockázati elemek kezelésére, valamint egy monitoringhálózat létrehozására a kedvezőtlen változások nyomon követése – és további környezeti katasztrófák megelőzése – érdekében.

A vizsgálatok a Sajó-völgyben fellelhető felhagyott bányák területén (meddőhányók, drénrendszerek), a potenciális elszennyeződésnek kitett folyószakaszok árterén, illetve a Sajó medrében történnek. A célterületek a dobsinai, felsősajói, alsósajói, rozsnyói és pelsőcardói ércbányák, valamint a putnoki, múcsonyi, szuhakállói, sajószentpéteri és dusnokpusztai szénbányák környezete.

A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara alvállalkozók bevonásával végzi a komplex feltáró felméréseket.

A vizsgált térség földtani felépítésének ismerete elengedhetetlen, amely érdekében a bányameddők környezetében és a Sajó árterén geofizikai vizsgálatokat végeznek ERT és IP módszerekkel. Az ERT nem invazív geofizikai vizsgálat, nagy felbontású adatokat szolgáltat, részletesen feltérképezi a felszín alatti szerkezeti elemeket, a talajvíz és egyes szennyező anyag csóvák helyzetét. Az indukált polarizációs (IP) módszer segítségével kimutathatók ásványi anyagok a vizsgálati területeken.

enviras_szines
Szuhakállói meddőhányó látszólagos ellenállás eloszlás szelvénye

A felszíni és felszínalatti víztestek állapotának minősítéséhez, a hosszú távú természetes és antropogén hatások okozta állapotváltozások kimutatásához a projektterületen talaj-és talajvíz minőségi elemzések történnek 2 havi mintavételi gyakorisággal, emellett a bányameddők mint potenciális szennyezőforrások heterogén anyagát is feltárják mind analitikai elemzések, mind kioldási vizsgálatok segítségével.

enviras_fold
Meddőhányó a Sajó-völgyben

Mivel a felszín alatti víztestek dinamikusan kapcsolódnak a felszíni vizekhez egy összefüggő rendszert képezve, ezért a bennük lejátszódó folyamatok komplexen, együtt értelmezhetők. A meddőhányók és a bányatérségek környezetében meghatározásra kerül a mederkapcsolati tényező, amely megmutatja, hogy a Sajó milyen mértékben áll kapcsolatban a talajvízadóval, a vízállások illetve a Sajó vízminősége mekkora változásokat okozhat a vízadóban.

enviras_3
Szlovákiai beszivárgás mérési munkák

A geofizikai vizsgálatokkal pontosított geológiai modell az alapja a készülő hidrodinamikai-és transzportmodellnek, amely segítségével meghatározandó a bánya és környezetének egymásra hatása, mind a víz, mind az érc- és szénbányászatból származó potenciális szennyezőanyagok terjedésének tekintetében. A modellrendszer lehetőséget nyújt egyes tervezett beavatkozási lehetőségek hatásainak vizsgálatára, azok összehasonító elemzésére előzetes megvalósíthatósági elemzés szintjén.

Mindezen vizsgálatok és a projekt keretében a konzorciumi tagok által elvégzett további mérések képezik az alapját a projekt fő eredményének, a környezetvédelmi és kockázatértékelési tanulmánynak.

husk2127_full-logo-HU_v1-10
tuke
mfk
emvizig
Vezető partner: Kassai Műszaki Egyetem (TUKE)

Elérhetőségei:

Partner: Miskolci Egyetem (UM)

Elérhetőségei:

Partner: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG)

Elérhetőségei:

 

Támogató partnereink:

Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

  • székhely: Magyarország, 1012 Budapest, Márvány u. 1/D

Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP)

  • székhely: Szlovákia, Karloveská 2, 841 04 Pozsony – mestská časť Karlova Ves.

 

Támogató szervezetek:

Irányító Hatóság: Külgazdasági és Külügyminisztérium

  • székhely: Magyarország, 1027 Budapest, Bem rakpart 47.

Közös Titkárság: Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.

  • székhely: Magyarország, 1053 Budapest, Szép utca 2. 4. em.