Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig
Projekt címe
„Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig”
Támogató program
Nemzeti Kiválósági Program
Felhívás kódja
2018-1.2.1-NKP
Támogatási szerződés száma
2018-1.2.1-NKP-2018-00011
A projekt kezdő dátuma
2018.11.01
Időtartam
66 hó
Fenntartási időszak vége
2027.12.31
A projekthez megítélt támogatási összeg
1.042.700.920 Ft
A Miskolci Egyetem részére megítélt támogatási összeg
94.828.880 Ft
Konzorciumvezető
MTA Ökológiai Kutatóközpont
További konzorciumi partnerek
Fővárosi Vízművek, Nemzeti Népegészségügyi Központ, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Projekt honlap
A projekt fókuszában a Budapest ivóvízellátását is biztosító parti szűrésű rendszer áll. A kutatás részeként rendszeres mintavétel történik 12 hónapon keresztül, a Duna vizéből és üledékéből, a folyószakaszra telepített parti szűrésű kutak vizéből, azok kezeletlen, majd az elosztóhálózatba jutó, technológiailag kezelt vizéből, továbbá a gerincvezetékből és a fogyasztói hálózatból.
Az elvégzendő vizsgálatok az ivóvíz minőségét veszélyeztető tényezők feltárását célozzák. Az alapvető fizikai, kémiai és mikrobiológiai méréseken túl sor kerül többek között a vízminőséget meghatározó baktériumközösségek és antibiotikum rezisztens szervezetek meghatározására, valamint a szerves mikroszennyezők, például gyógyszermaradványok és bomlástermékeik kimutatására. A vizsgálatokkal sikerül feltárni, hogy a parti szűrés milyen mértékben képes eltávolítani az ivóvizet potenciálisan veszélyeztető szervezeteket és vegyületeket, és hogy a hálózati vízben kimutatott szennyezők jelentenek-e kockázatot a fogyasztók egészségére.
A rendszeres mérések kiegészülnek a hidrológiai és hidraulikai háttérváltozók, valamint a szélsőséges hidrológiai események hatásainak vizsgálatával is. Az árvizes vagy éppen az extrém száraz időszakok során vett minták elemzésével a szélsőséges vízjárások hatása is vizsgálható, az eredmények alapján pedig kijelölhetőek a szükséges beavatkozások. Szintén lehetővé válik a vízminőség hosszútávú modellezése különböző klímaváltozási forgatókönyvek alapján.
Az adatok kiértékelésével, a szükséges modellek lefuttatásával és a kockázatelemzések elvégzésével meghatározásra kerülnek a rendszerben fellelhető kockázati pontok és beavatkozási lehetőségek.