A Nílus vízszintmérése – a legelső fennmaradt, és egyedülállóan hosszú számszerű megfigyelés – hézagainak matematikai kiegészítésével miskolci és soproni geofizikusok és hidrogeológusok a világon egyedülálló eszközt adtak a klímakutatók kezébe. A Miskolci Egyetem módszere alkalmas más vízgyűjtő területek jövőbeli eseményeinek előrejelzésére is.
A tizenhárom évszázadot átfogó (622-től 1921-ig mért) vízszintmérés hiányai mindeddig akadályozták a hosszú távú adatelemzést. A leghosszabb összefüggő adatsor „csak” 845 évet fogott át. E tanulmány korrekt matematikai eljárás segítségével hidalja át a hézagokat, a Nílus éves vízszintadatait egyetlen, immár egységesen kezelhető 1300 éves idősorrá alakítva át.
A spektrális elemzés különféle periódusokat tárt fel. Szemmel láthatóvá vált egy kb. 400 éves periódus létezése is. Ezzel, és a teljes idősor jellegzetes szakaszokra bontásával a tanulmány a klímakutatók számára egyedülálló és elfogulatlan alapot jelent a bekövetkezett nílusi vízszint-változások okainak felkutatásához, hiszen időtartamában, pontosságában és tudatosságában ehhez fogható kvantitatív idősor nem létezik.
A tanulmány a Journal of Hydrology D1-es folyóirat 2024-es számában jelent meg.
A szerzők: Szűcs Péter, Dobróka Mihály, Turai Endre, Szarka László, Ilyés Csaba, Mohamed Hamdy Eid, Szabó Norbert Péter