Bolyai-ösztöndíjat érő energetikai kutatás

Szamosi Zoltán 2011-ben gépészmérnökként végzett a Miskolci Egyetemen. A megújuló energiák felé először akkor fordult, amikor a diplomamunkáját írta, majd saját kutatási témaként vitte tovább a doktori iskolába.

– A doktori kutatásom a biomassza, az erdészeti és mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok energetikai hasznosításának hatékonyabbá tételére keres lehetséges megoldásokat. A doktori iskolában ezt addig a pontig vizsgáltam, hogyan lehet a melléktermékekből az energiatermelésben hasznosítható anyagot előállítani. A technológia hasonló a faszén előállításához, azzal a különbséggel, hogy az általam vizsgált eljárás során gyorsabban lezajlik a bomlási reakció. A végeredmény ugyanaz: szilárd anyagból szilárd anyagot állítok elő, aminek jobbak a tüzeléstechnikai paraméterei – mondta a kezdetekről.

Az utána következő években viszont olyan új szempontok is előtérbe kerültek számára, mint az energiatárolás megoldása, ami napjaink egyik legnagyobb kihívása. Figyelme ezért ebbe az irányba is megnyílt.

– A technológiában, a biomassza-szén előállítása során képződik bizonyos gázkeverék, amely egy szénhidrogén elegy. Az éghető gázkeverék nem csak energetikai szempontból hasznosítható, hanem jól is tárolható. Az elmúlt években arra fókuszáltam, hogyan lehetne biomasszából minél több gázt előállítani. A gázosítási folyamat során a különböző hőmérsékleti körülmények hatással vannak a gázkeverék minőségére és mennyiségére. A Bolyai-ösztöndíj támogatási időszakában ezt a technológiát vizsgálom, egyrészt energetikai, azon belül is energiatárolás szempontjából. A továbbiakban azt fogom elemezni, hogy a technológia során képződő anyagokat, mivel szénhidrogén képződik, mennyiben és milyen feltételekkel lehetséges betáplálni a már meglévő olajipari, olajfinomítói technológiába – avatott be az ösztöndíjat érő témába a kutató, amit a pályázatában a „Jól tárolható alternatív gázok vizsgálata” címen nevezett.

A megújuló energiából előállítható gáz kutatása abból a szempontból is aktuális, hogy az Európai Unió 2050-re zéró széndioxid kibocsátásúvá szeretne válni. Az új technológiai megoldások ennek elérését jelentősen elősegíthetik. A biomassza szénné és gázzá alakítása pedig többszörös nyereség: a jó minőségű gáz egyrészt belsőégésű motor segítségével alkalmas villamosenergia-termelésre, másrészt betáplálható a jelenlegi finomítói infrastruktúrába, esetleg a gázhálózatba, ami a fosszilis energiafelhasználást a megújuló gázzal csökkenti. Szamosi Zoltán kutatói pályázatának elbírálói is ezt a két szempontot emelték ki.

– A Miskolci Egyetemen mindaz a kutatási infrastruktúra rendelkezésre áll, ami a folytatáshoz szükséges. A kísérleti berendezésemet azonban fejleszteni kell. Kooperatív személettel állok a munkáimhoz, így volt ez már a doktori kutatásom idején is. Akkor is megszólítottam más karokról kollégákat, a kohászoktól kaptam például egy kemencét, ötleteket és támogatást a kezdetekben ahhoz is, hogyan lehet összerakni magát a berendezést. Amikor elnyertem a Bolyai-ösztöndíjat, ismét megszólítottam azokat, akikkel korábban együtt dolgoztam, segítségemre voltak a mérésekben és az eredmények kiértékelésében. Úgy gondolom, hogy a mai világban egyedül nem lehet eredményeket elérni. Szükség van azokra a kollégákra, akik a saját tudásukat hozzá tudják tenni. A kutatáshoz multi- és interdiszciplináris szemlélettel állok hozzá, amiben a hozzáértőknek megvan a maga helye és szerepe a sikerben – szögezte le a Bolyai-ösztöndíjas kutató.