Gyakori kulcsszavak
Gyakran felkeresett oldalak
A tudáson alapuló környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, a Green Science megvalósításához a Miskolci Egyetem teljeskörű megoldásokat tud kínálni – hangzott el az Egyetemvárosban megrendezett ESG konferencián. A tanácskozáson a felsőoktatási képzést is érintő felelős gazdaságfejlesztési irányelv mögötti törvényi szabályozási környezetről és a vállalkozásokat érintő kötelezettségekről is szó esett.
Az Enviromental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási), röviden ESG menedzsment szabályozás Európai Uniós alapelvei alapján megszületett magyar törvény rögzíti, hogy a társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot szem előtt tartó működésnek 2025-től a vállalati tevékenység részévé kell válnia. A Miskolci Egyetem november 20-án megrendezett konferenciáján az ESG irányelv mögötti szabályozási környezet bemutatásával ráirányította a figyelmet a fenntartható gazdaságirányítás felé vezető útra, egyben annak társadalmi és szociális hatásaira. A rendezvényen a gazdaságstratégiai, a technológiai, a tanácsadói, az oktatási és a vállalati oldal képviselői gyakorlati példákat és megoldásokat is bemutattak a környezeti fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság, a társadalmi felelősségvállalás, valamint az esélyegyenlőség összefüggéseire.
A hagyományokon alapuló megújulás, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás képessége tette lehetővé a Miskolci Egyetem fejlődését. Az universitas jövőjének alakítására megfogalmazott „Green and Smart Campus” koncepció is tudatos építkezés eredménye, hasonlóan az egyetem Science Park projektjéhez, amelyben a fenntartható erőforrások kutatása az egyik célterület – mondta a konferencia megnyitóján Prof. Dr. Horváth Zita rektora. Bár a felsőoktatási intézmények esetében az ESG menedzsment működtetése jelenleg nem elvárás, a Miskolci Egyetem a jövő év végére elkészíti erre vonatkozó akciótervét, amely összegzi azokat a tevékenységeket, amiknek az intézmény 2030-ig meg kíván felelni – jelezte a rektor.
Nincs más út, nincs más választás, mint a fenntartható gazdaság megteremtése, amely az értéklánc valamennyi résztvevőjét érinti”
– fogalmazott Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A fenntarthatóságra stratégiai célként tekintő, együttműködést kereső vállalkozások számára a Miskolci Egyetem egy olyan tudásközpont – tette hozzá -, amely sokoldalú szakértelmén túl a tématerületet ismerő szakértők és tanácsadók képzésével a kis- és középvállalkozások segítségére tud lenni a környezettudatos működés kialakításának előmozdításában.
Az élhető és tudatos jövőépítést emelte ki a ESG-re és a fenntartható városfejlesztésre utalva Miskolc polgármestere, Tóth-Szántai József is, aki ennek megvalósítását a gazdasági és a társadalmi szereplők együttműködésében látja.
A gazdaságfejlesztési célok egy irányba mutatnak az oktatás, a kutatás és az innováció érdekeivel. A leghatékonyabb megoldást erre a tudáson alapuló fenntarthatóság, a Green Science megvalósítása adhatja meg”
– hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Mucsi Gábor, a Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar dékánja. A Miskolci Egyetemen megvan az a több tudományágat felölelő tudás, amely az ESG elveke szem előtt tartva válaszokat tud adni a fenntarthatóság társadalmi, gazdasági, műszaki és jogi vonatkozásaiban felmerülő kérdésekre. A környezettudatos gondolkodás közösségi szintű alakítása, a fenntartható, zöld és okos megoldások használata a jövőtervezésben stratégiai szempont az egyetem ESG céljainak meghatározásában is – hangsúlyozta. Ebben az oktatási programoknak, a témára fókuszáló eseményeknek és az ipari partnerekkel együttműködésben kialakított szemléletformálásnak egyaránt szerepe van.
A magyarországi vállalkozások globális versenyképességének megőrzése és a fenntarthatósági célok együttes megvalósulását szolgálja a 2023 decemberében megszületett magyar ESG-törvény – szögezte le a konferencián tartott előadásában Keszthelyi Nikoletta, az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Kiemelte: a hazai vállalatokra – méretüktől függően – 2025-től érvényes ESG beszámoló készítési kötelezettség gazdaság érdek. Szeretnék elérni, hogy az érintettek kötelezettekből elkötelezettekké váljanak, mivel a cégek fenntartható, átlátható működése, a társadalmi szempontból is felelős vállalatirányítás egyértelműen megfogalmazott piaci elvárás.
A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség becslése szerint 2027-ig mintegy 1400 kötelezett vállalat mellett 6-700 önkéntesen készít majd ESG beszámolót.
A hosszú távon stratégiai versenyelőnyt kínáló modell kidolgozásának támogatására fel kell készülnie az oktatási és az akadémiai ökoszisztémának
– jelezte Fehérváry Tamás, az ügynökség ügyvezetője. Meglátása szerint idővel akár háromezer ESG szakértőre és tanácsadóra is szükség lehet Magyarországon, a felmerülő igények kiszolgálására ezért 2025 első félévében szükség lesz felsőoktatási akkreditált képzések elindítására.
A konferencia megvalósításában közreműködő civilszervezet, a CASE Egyesület vezetője, Mérai Csaba az ESG elvek hatékony érvényesülésével összefüggésben a társadalmi és a vállalati szféra együttműködésére hívta fel a figyelmet. Meglátásuk szerint a fenntarthatóság és a társadalmi felelőségvállalás kezelésében a valós problémák hosszú távú megoldására kell keresni a választ az erőforrások egyesítésével.
A tanácskozás további részében a MOL Zrt. példáján mutatták be az ESG bevezetésének első körében érintett nagyvállalat fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseit és az ESG használatában rejlő üzleti lehetőségeket. Az egész napon át tartó esemény kerekasztal-beszélgetéssel, és a jó példákat bemutató workshoppal zárult.
Az ESG konferencia a Miskolci Egyetem, a CASE Egyesület, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség, valamint a Stradamus Zrt. együttműködésében valósult meg.
