Gyakori kulcsszavak
Gyakran felkeresett oldalak
Margittai Gábor előadása és filmvetítése a nagy háború lágereibe és a szardíniai Szamár-szigetre kalauzolja el az érdeklődőket.
Időpont:
Helyszín:
Gyóni Géza, Rákosi Mátyás, Kuncz Aladár, Nagy Imre – ami ezeket a neveket összeköti, az az első világháború nyugtalanító problémáinak egyik legdrámaibb, legtöbbeket érintő fejezete: a hadifogság. Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtotta volna.
Apák, fiúk, testvérek százezrei tűntek el a lágerek bugyraiban – Szibériától Szardíniáig. A nagy háború hadifogsága, amely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mégis mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának. Ezt az adósságot szeretné törleszteni az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatómunkája.
Mi várt a fél világon át hazazarándokolt magyar fogoly katonákra, miután kiszabadultak a táborokból? Szétszakított, nyomorgó család, megszállt otthon, eltaposott karrier, megbélyegzés, szégyen és hallgatás. És persze a gyötrő, egyedül feldolgozhatatlan emlékek. És mindezt miért? Az a haza, amelyért vérét adta, nem volt többé, mert darabokra szakították a győztes nagyhatalmak.
A hadifogoly magyarok egyik legdrámaibb története meglepő módon Szardíniához, annak Asinara nevű mellékszigetéhez kötődik. A szicíliai maffia rettegett börtönszigete volt a kilencvenes évek végéig, korábban terroristák és banditák büntetőtelepe. Ma lélegzetelállító szépségű turistaparadicsom a Földközi-tenger közepén. És sok ezer osztrák–magyar katona végső nyughelye.
Az előadóról:
Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író, dokumentumfilm-rendező, szerkesztő. A szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott filozófia–magyar nyelv és irodalom tanári, valamint XX. századi magyar irodalom speciális képzés szakon, 2000-ben irodalomtudományból PhD fokozatot szerzett summa cum laude. Csaknem három évtizedig dolgozott a sajtóban: 1997 és 1999 között a Magyar Írószövetség irodalmi folyóiratának, a Magyar Naplónak a rovatvezetője volt, 2000-től 2023-ig a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának a szerkesztője, majd főszerkesztője.
A Külső Magyarok kisebbségkutató misszió egyik alapítója. 2019 és 2022 között elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi ösztöndíját. Kutatási területe a rendszerváltástól kezdve a Kárpát-medence – és az azon túli – magyar szórványközösségek helyzete, peremlétük, sorstörténetük bemutatása irodalmi igényű riportokban, esszékben, dokumentumregényekben, filmeken és vándorkiállításokon. Emellett az első világháború nemzetiségi problémáinak és hadifogolysorsainak kutatására is vállalkozott, többek között Szamár-sziget elveszett hadseregének, rabkatonáinak históriáját is feltárva.
