Cziffra György, a 20. század második felének legjelentősebb zongoraművészének emléknapot szentelt a Miskolci Egyetem november 8-án, a művész születésének 102. évfordulóján.
A világhírű muzsikus tiszteletére emléktáblát avattak az egyetem főépületében. Máger Ágnes miskolci festőművész alkotását Prof. Dr. Horváth Zita, az emléknap ötletadója avatta fel a művésznő és Balázs János, a Cziffra Fesztivál alapítójának jelenlétében.
Az ünnepséget követően a zongorista életét feldolgozó, Petrovics Eszter rendezte Tele van a két kezem boldogsággal című filmet vetítették le a régi aulában.
A napot Cziffra György emlékest zárta, amelyen két Liszt- és Kossuth-díjas művész, Kovács Kati énekes és Balázs János zongoraművész lépett föl. Koncertjük azt az időszakot idézte vissza, amikor a miskolci kényszermunkatáborból 1953-ban szabadult Cziffra György megélhetési kényszerből budapesti bárokban lépett föl. A műsorban az elmúlt hatvan év klasszikus Kovács Kati dalai mellett Balázs János zongoraművész Cziffra György leggyakrabban játszott repertoárjából válogattak. A dalok között az előadókkal a Miskolci Egyetem rektora beszélgetett a korszak hangulatáról, felidézve a korabeli ikonikus történeteket.
Az emléktábla avatáson és a koncert előtt Prof. Dr. Horváth Zita elmondta: az ünnepi megemlékezéssel régi adósságát törleszti a Miskolci Egyetem egy olyan kiváló művész felé, aki nagyon sokat adott hozzá ahhoz, hogy a magyar kultúra világszerte ismert legyen.
Cziffra György egy rosszul sikerült disszidálási kísérlet következményeként, kényszermunkára ítélt rabként került Miskolcra 1950-ben. A kőfaragók közé beosztva két és fél éven át építette az akkor épülő, Rákosi Mátyás pártfőtitkár nevét viselő Nehézipari Műszaki Egyetem falait. A kényszermunkatáborból 1953-ban szabadult. Először pesti bárokban zongorázott, világhírűvé azonban Franciaországban vált. A klasszikus darabok előadása mellett többek között Liszt és Chopin műveinek átirataival aratta sikereit, amelyek napjainkig részei a klasszikus zenei koncertműsoroknak.
Az egyetemi építkezésen Cziffra György rabtársa volt Határ Győző író, aki évtizedekkel később megemlékezett egy „rabkoncertről” is. Erről Kabdebó Lóránt professzor, a Miskolci Egyetem bölcsészkarának egykori dékánja révén tudhatunk, aki ezt lejegyezte az utókornak – idézte fel a rektor, aki az emléktábla-avatáson egy Cziffra Györgyre emlékező részletet is felolvasott Határ Győző memoárjából.